Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár – Budapest



HOSEN – egyedi tervezésű lámpatestek

a kiállítás kurátora: Toronyi Zsuzsanna | Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

világítástervező: Mikuska Ádám | Lisys Project Kft.

villamostervező: Petkovics János | Sollenau Épületvillamossági Mérnöki Iroda Kft.

egyedi tervezésű világítótestek műszaki adatai:

HOSEN 200 függesztett lámpatest | mérete: D2000x800 mm | alapanyagok: PVC fóliával bevont, alul-felül opál PMMA lezárással | beépített teljesítmény: 560W  | színhőmérséklet: 3000K | vezérlés: szabályozható DALI elektronikával

HOSEN 100 függesztett lámpatest | mérete: D1000x400 mm | alapanyagok: PVC fóliával bevont, alul-felül opál PMMA búrával | beépített teljesítmény: 168W | színhőmérséklet: 3000K | vezérlés: szabályozható DALI elektronikával

IDŐ -ÉS TÉRHENGER – különleges kiállítási vitrinek – műszaki adatai:

tervezés és kivitelezés: Bánrévi Ferenc | Galambosi Dániel | Galambosi Máté | Kiss-Gál Gergely | Kiss-Gál Zsuzsanna | Petró Margó | Szél András |atalierarchitects

grafikai tervezés: Dávid Gábor

koncepció, szövegek: Darvas Iván | Kádár Gábor | Toronyi Zsuzsanna 

egyedi tervezésű hengerek műszaki adatai:     

 K17 időhenger 8 bemutató rekesszel | mérete: D1800x2200 mm |anyaga: opál PMMA | beépített LED teljesítmény:  236W | IP40 védettséggel |

K28 térhenger 8 bemutató rekesszel | mérete: D1800x2200 mm |anyaga: opál PMMA |  beépített LED teljesítmény: 236W |IP40 védettséggel |

                                                              

a projekt bemutatása

| Újjászületett a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár állandó kiállítása |

„az idő és a tér itt összeolvasható, mert összeér: a zsidó élet örök körforgását jelképezi a történelem pusztításai, a kiűzetések, autodafék és gázkamrák ellenére is. Ezért lett a kiállítás címe TAMID  [mindig, ismétlődően visszatérően, állandóan]”       

A megújuló egyházi múzeumok sorában a Zsidó Múzeum is átalakuláson megy keresztül. A korábbi, több mint 30 éves állandó kiállítást még az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke nyitotta meg 1984-ben. Ez a változatlan struktúrát bontotta meg elsőként tavalyi centenáriumi kiállítás, a 100 év – 100 tárgy időszaki tárlat, amely a magyar zsidóság történetével foglalkozik. A megújulás második lépcsőjeként pedig jelentős nemzetközi alapítványok és magánszemélyek támogatásának köszönhetően, szeptember elején nyitotta meg kapuit az új állandó kiállítás, amely a judaizmus általános kérdéseibe vezeti be a látogatót.

Mi tesz egy hétköznapi tárgyat judaikává? Szabad-e múzeumban kiállítani a Tórát? Miért tűnhetnek a vitrinben egyes tárgyak koszosnak? Mit keresnek egy kiállításon házilag készített, ezüst étkészletből, pléh sütőformákból, Tóravértből, vagy éppen lyuggatott rézlemezekből készített „recycling” menórák? Hogy kerül a giccs a múzeumba? Válaszok helyett a kiállítás hasonló dilemmákat és gondolkodni valót kínál a látogatóknak. Kurátori koncepció, hogy a tárgyakat a judaizmus mindenre rákérdező jellegéhez, és a Tórát értelmező kommentárhagyományhoz hasonlóan mutatja be.

A kiállítás középpontjában a zsidó tér és idő fogalma áll. A tárlat elején és végén található, két hatalmas „idő-és tér-henger” közel azonos típusú tárgyakon keresztül mutatja be a zsidó naptár (vagyis idő) illetve a diaszpóra kultúrájának (vagyis tér) világát. Mindeközben a kiállítás koncepciója magához a múzeum épületéhez is szervesen kapcsolódik. Kontextusba kerülnek például a Majoros Károly által tervezett üvegablakok, a hanukkai menórák pedig azok eredeti, rituális rendeltetésük szerint az ablakban láthatóak. A holokauszt-emlékezet is az épület relációjában jelenik meg, hiszen a kiállítás utolsó termében egy szimbolikus jelentőségű lépcsőfokról tekinthetünk le a zsinagóga kertjére, ahová a gettó felszabadításakor megtalált kétezer kétszáznyolcvan holttestet temették el. De a régi kiállítás kedvenc tárgyai, az ünnepek struktúrája, valamint emblematikus kék színvilága is visszaköszönnek a megújult térben.

A Zsidó Múzeum kiállításán összetalálkozik talmudi szövegkommentárok öröksége és a múzeumlátogatás mint „multimédia-élmény”. A látogató így egyidejűleg nézheti a bemutatott tárgyakat, olvashat róluk a magyarázó feliratokon, és értelmezheti az azokat körülvevő teret. Ehhez az összetett élményhez interaktív, Android és iPhone készülékekre egyaránt letölthető milev-tárlatvezető applikációt készítettek, amely a kiállított tárgyak közötti szövevényes mezőben segít bolyongani. Szintén a személetváltást tükrözi a kiállítás fenntartható designja, amely egy legószerű, mobil struktúra, és amely lehetővé teszi, hogy folyamatosan újabb tárgyakon keresztül reagálhassunk a jelen kérdéseire. Így kerülhet egymás mellé a kiirtástól megmenekült zsidó nép történetére emlékező, Purimkor használatos Megilla (Eszter-tekercs), és az ugyanezen mintára, de a Horthy-korszak történetéről készült irat.

A múzeum vezetősége abban hisz, hogy a múzeum nem mauzóleum, amely egy halott kultúrát konzervál, hanem egy élő organizmus: a folyamatos újra értelmezés és rákérdezés helyszíne.

A kiállítás kurátora: Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója

forrás: a Magyar Zsidó Múzeum és  Levéltár